Ez az Én Szent Írásom az emberiség számára!
2022. november 30.
Ó! Szerettem! Béke legyen veled. Halgass és írd: A Testem megosztottságuk óta vérzik, és ti ennek tanúi vagytok. A lándzsa hegye még mindig Bennem van.
Ó, Uram! Segítségeddel továbbadtam Igédet az Egyház vezetőinek, a hierarchiának, továbbadtam kívánságaidat is, kérve őket, hogy mindannyian legyenek egy. Megismertettem üzeneteidet azokkal a kiválasztott lelkekkel, akiket Te küldtél hozzám, és ők a Te Isteni Megváltó Munkád munkatársai lettek.
Az Egységre és Húsvét dátumának egységesítésére vonatkozó felhívásaidat is többször átadták nekik, hogy vessnek véget Tested lándzsa hegyétől való elvérzésének.
Vassulám, felhasználok minden áldozatot és imádságot, hogy véget vessenek ennek a megosztottságnak. Választott lelkeimmel együtt utaztál a kiszáradt földeken keresztül, ki merné ezután azt kérdeni, hogy „mit tettetek?” Én, aki gondoskodom mindenről, amit teremtettem, mindig nagy könyörületességgel hívtam össze népemet, mert nem áll szándékomban elpusztítani azt, amit teremtettem, mert mindannyiukban ott van Romolhatatlan Lelkem. Továbbra is, rendszeresen emlékeztetni fogom őket arra, hogyan vétkeztek megosztottságukban, hogy végül megnyíljon a szívük, és bízzanak Bennem, hogy megvalósítom Tervemet.
Ugyanakkor, ahogy azt megjövendölték, hamarosan egy nagy tűz fog jönni, hogy eltörölje az emberek gonoszságának maradékát, akik még mindig megtagadják, hogy visszatérjenek Hozzám, megtagadják, hogy megvallják és megbánják bűnösségüket, megtagadják, hogy befogadjanak Engem a szívükbe. Megvetik utolsó figyelmeztetésemet, megvetik és megtagadják feléjük kinyújtott Kezemet, hogy kiemeljem őket a bűn mocsarából, amelyben vannak. A helyükhöz lesznek kötve ebben a barlangban és a sötétségbe láncolva elszenvedik az elkerülhetetlen sorsot, mert jobban szeretik a sötétséget, mint a fényt. Meg kell értened Szomorúságomat és azt, hogy a sorsuk mennyire megsebez Engem, amikor mindez megtörténik. Az igazak is érezni fogják azoknak a lelkeknek a gyötrelmét.
A figyelmeztetések zápora hullott, de ezek a lelkek büszkeségükben figyelmen kívül hagyták őket. Egyesek azért, mert kételkednek, amikor beszélek, mások pedig azért, mert elégedetlenek Művemmel.[1]
Uram, hallottam animt azt mondják, hogy „nem kell olvasnunk és ismernünk az üzeneteket és azt, hogy miről szólnak, nekünk elég az, amit már adtál nekünk a Szentírásban.” Azt mondják, hogy nem kötelező elolvasni őket. Ez a viselkedés emlékeztet engem Fatima üzenetére, amelyet nem terjesztettek sürgősen, és a világ vérrel fizetett érte, a II. világháborúval, ahogyan azt a fatimai Szűzanya megjövendölte.
Igen! Most, a por és hamu, felvállalták, hogy tanácsot adjanak Nekem, hogy mikor szóljak? Mennyi vért öntöttetek gondatlansággal az Egyházamra?
Elküldtem nektek azt, akit nagyon szeretek, eltávolítottam őt a sajátjaitól, fárasztva őt az utazással, hogy átadja nektek Szent Művemet, de oly sokan közületek megkérdőjeleztek Engem, gúnyos nyelvetekkel lázadóan semmibe vettétek Munkámat. Talán nem olvastátok, hogy „az Úr szava igaz?”[2] Bizony, amikor inkább a Bölcsességre kellett volna figyelniük, a bolondok önelégültsége a saját vesztükbe sodorja őket.
Ez az Én Szent Írásom az emberiségnek!
Hasonlíthatjátok egy olyan fához, amelyet a patakok közelében élő lakosság közepébe ültettem, gazdag és bőséges gyümölcsökkel. Levelei gyógyhatásúak és sohasem hervadnak el. Ezért senki sem mondhatja: „Vágd ki ezt a fát, mert zavarja a környezetünket! Vágd ki és égesd el az ágait, és vigyázzatok! Meg ne egyétek a gyümölcsét!” - Boldogok azok, akik eszik gyümölcsét, mert mérhetetlen örömben részesülnek Jelenlétemben!
Süllyed ez a generáció a mocsárba és már sokukat elnyelte a mélység. Dicsekedhet-e még tudásával a te nemzedéked? Mondtam a múltban, hogy Követek jönnek majd Egyiptomból, hogy Igémet énekeljék nektek, amely Fényt és Békét áraszt rátok. Ekkor a Ég boltozata rátok támaszkodik és hirdeti Isteni Művemet, amely eljut a föld végső határáig. De sokan még mindig nem értették meg...
Most pedig jöjj és táplálkozz Igémből: mondd meg népemnek, hogy vágyakozzanak arra, hogy Hozzám jöjjenek és Házamban lakjanak, mert ott élvezni fogják Jelenlétemet és Édességemet, és látni fogják Jóságomat, és örömmel megpihennek Házam Szépségében, melyben Dicsőségem lakik.
Bűntudat nélkül kötődöm Hozzád, Istenem, tudom, hogy Szereteted feltétel nélküli, és áldásaidat ingyen adod, mégis, hadd fizessem meg Neked adósságomat, amiért megmentetted az életemet, és megengedted, hogy Rád támaszkodjak, aki lépésről lépésre vezet engem az élők Világosságában. Ne maradj tehát csendben, nehogy újra a feledés homályába vesszek! Használj fel úgy, ahogyan Te akarod!
Nem vagyok süket a kéréseidre, ne feledd, hogy én vagyok a Mindig Hűséges! Sohasem hagylak el, a Szeretet szeret téged, menj békével… IC
