Cikkek

Miért tisztelem Vassula Rydent?

(Katona István)

1. Mert minden fáradságot vállal, hogy evangelizálja a világot. Volt olyan év, hogy 23 országba látogatott el, a Fülöp szigetektől Dél-Amerikáig.
2. Mert naponta 4-6 órát imádkozik az emberiség megtéréséért.
3. Mert van ideje és ereje szolgálni a szegényeket szerte a világon. (Karitatív csoportokat hoz létre, meglátogatja a rabokat a börtönökben stb.)
4. Mert legforróbb vágya az Egyház egysége.
5. Mert szereti az Eukarisztiát, és ha alkalma van rá, mindennap szentmisére jár.
6. Mert olyan nagylelkű, hogy mindenkinek, aki megalázza, támadja vagy elutasítja, megbocsát.
7. Mert mindenütt buzdít az imacsoportok, közösségek, karitatív csoportok létrehozására, ezzel eszköze Isten Országa építésének. Nagy hatású, karizmatikus egyéniség.
8. Mert van bátorsága beszélni Jézusról hivők és hitetlenek, mohamedánok és hinduk előtt, némely helyen 400.000 embernek. (Fülöp-szigetek)
9. Mert van benne alázat, és önmagát semminek – csupán az Úr eszközének – tekinti.
10. Mert minden nehézség ellenére hűséges küldetéséhez. Még ma is – 68 éves korában –járja a világot, hogy tanúságot tegyen Jézusról, és a szeretet fontosságáról.
11. Mert ebben az összeomlás előtt álló világban összegyűjti Isten gyermekeit, hogy beszéljen nekik a szeretetről, békéről és egymás elfogadásáról.
12. Mert a Jézussal való kapcsolat fontosságáról, és az Ő végtelen szeretetéről és közelségéről ír minden könyvében.

Mivel szeretem az Egyházat, ezért úgy érzem, rá kell mutatnom a hibáira is.

A kiegyensúlyozott véleményalkotás érdekében ne csak a Hittani Kongregáció 1995-ben kiadott negatív figyelmeztetéséről szóljunk, hanem fontoljuk meg a következőket:

Vassula Ryden ellátogat hazánkba október 30-án (Budapest, Pestszentimre, Sportaréna, Kisfaludy u. – és 31-én Szegedre). Vannak, akik ellenzik ezt a látogatást, hivatkozva Hittani Kongregáció 1995-ös negatív megnyilatkozására Vassulával kapcsolatban.

De nézzük meg, mi van a megnyilatkozás hátterében? A Hittani Kongregáció kiadott egy figyelmeztetést (hangsúlyozom nem elítélést, hanem figyelmeztetést) Vasssula írásaival kapcsolatban. DE ezt a megnyilatkozást a Hittani Kongregáció akkori vezetője Ratzinger bíboros nem írta alá. Az iroda elküldte az egyház hivatalos lapjának (O.Románo), amely megjelentette. Lehetne kérdezni, hogy mennyire „hivatalos” az a megnyilatkozás, amelyet a kongregáció vezetője nem írt alá??? Ezen érdemes elgondolkodni. Továbbá az is furcsa, hogy elítélő figyelmeztetést hoztak róla és üzeneteiről anélkül, hogy meghallgatták volna.

Hogy mennyire elsietett volt ez a nyilatkozat, az is mutatja, hogy felrótta (1995-ben) Vassula érvénytelen házasságát. Ezzel szemben az az igazság, hogy 1990. október 31-én Lusanne-ban egyházi házasságot kötött, saját egyházának jogszabályai szerint. Tehát nem néztek utána annak se, hogy érvényes egyházi házasságban él-e.

A római vélemény szerint nem ajánlott, hogy katolikus templomban tartsa előadásait, mert görögkeleti vallású. – Ezt sem értem, mert amikor az egész egyházban januárban mindenütt ökumenikus imahét van, akkor sok templomba meghívnak protestáns lelkészeket, baptista pásztorokat, hogy együtt imádkozzanak, DE Vassula, aki naponta 4-5 órát imádkozik, hisz az Oltáriszentségben, az ne jöjjön be a katolikus templomba előadást tartani Jézusról, szeretetről, egységről, imádságról. – Ki érti ezt? Mert én nem…

Ratzinger bíboros azt mondta Terra brazil érseknek, és Tielbeck püspöknek, akik érdeklődtek, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek az üzenetekkel kapcsolatban: „továbbra is cselekedjetek úgy, ahogy eddig, csak legyetek körültekintők.” (Brazíliában 20.000 ember előtt beszélt Vassula 1997-ben).

Az 1999. évi „30 Giorni” újság januári számában egy interjút közöl Ratzinger bíborossal. Az újságíró megkérdezte, hogyan áll hozzá az egyház Vassulához? Ratzinger bíboros azt válaszolta, hogy az 1995-ös megnyilatkozás „csupán figyelmeztetés volt, de nem elítélés. Pusztán jogi oldalról nézve senkit sem lehet eljárás nélkül elítélni, hogy előzőleg meg ne hallgatták volna.”

Majd a bíboros (a jelenlegi Szentatya) elismerte alázattal, hogy ”Némely esetben az Egyház túlzottan kritikus volt a misztikus jelenségekkel szemben. Loyolai Szent Ignácot börtönbe vetették, ez történt Keresztes Szent Jánossal, Szent Brigittát kis híján elítélte a bázeli zsinat.”

(Tegyük hozzá, hogy szent Johannát 1431-ben, 19 éves korában máglyán halálra elégették, és 1920-ban szentté avatták. Vagy a közelmúltban Szent Pió atyát (a 30-as években) 10 évre eltiltotta Róma a nyilvános misézéstől, mert egy liberális orvos kétségbe vonta a stigmák hitelességét, vagy Szent Fausztina nővér magán-kinyilatkoztatásait Róma nem tartotta hitelesnek, majd 65 év múlva II. János Pál pápa szentté avatta, és hitelesnek nyilvánította a magán kinyilatkoztatásait. – szerkesztő megjegyzése.)

Egyébként Toppo indiai érsek nagy lelki haszonnal elolvasta Vassula mind a 15 kötetét, és azt nyilatkozta, hogy hit és erkölcs dolgában teljesen tiszta. Meg is adta a „Nihil obstat” egyházi engedélyt saját egyházmegyéjében.

René Laurentin világhírű teológus, valamint O.Carrol teológus teljesen elfogadták Vassula Ryden üzeneteit, és írásait helyesnek ítélték, és akkor még nem beszéltem a sok püspökről és más egyházi vezetőről, akik örömmel fogadták látogatását, előadását, és mellette állnak.

Az Egyház eljutott már arra a fokra, hogy a rossz döntéseket, amelyek előfordultak az elmúlt évszázadokban, elismeri és bocsánatot kér ezekért, ahogy hallottuk II. János Pál és XVI. Benedek pápák esetében.

A legjobb édesanyánál is előfordulhat, hogy félreérti gyermekeit és megbünteti őket. A gyermekek megbocsátanak neki és továbbra is szeretik őt, mert ő az édesanyjuk.

Így vagyunk Egyház-anyánkkal is: ha félreért bennünket és megbüntet, megbocsátunk neki, és továbbra is szeretjük őt, mert ő a mi édesanyánk, Urunk Jézus rendeléséből.

Vassula október 30-án és 31-én ellátogat hazánkba, (Budapestre és Szegedre) hogy tanúságot tegyen Isten szeretetéről. De úgy tűnik, hogy vannak, akik nem fogadják szeretettel. Pedig mindannyiunknak nagy hálával és tisztelettel kellene fogadni mindazokat, akik ellátogatnak hazánkba, hogy egységről és szeretetről beszéljenek a mai zűrzavaros világban, amelyben ezer sebből vérzik az emberiség (gondolok az indiai keresztényüldözésekre, nemzetközi konfliktusokra stb.), és az ember élete szinte végveszélybe került a gazdasági, erkölcsi, ökológiai felelőtlenségek következtében.

Álljon itt végül Pál apostol egy üzenete, amely arról szól, hogy ne legyünk testiek, hanem lelkiek. „Amíg versengés és viszály dúl köztetek, nem vagytok testiek? És nem emberi módon jártok el? ... Mi az Apolló? Mi a Pál? Csak szolgák, akik a hitre vezetnek, úgy, amint nekik az Úr megadta. Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést Isten adta. Ezért nem az számít, aki ültet, sem az, aki öntöz, hanem Isten, aki a növekedést adta.” (1Kor 3,3-9)

(Katona István atya)

Forrás: www.emmausz.hu